Érettségi tételek, felvételi információk
Érettségi tételek, felvételi információk
Menü
 
Indulás: 2009-11-06
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Naptár
2014. Október
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
Chat
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 

 
20. Mentes Mihály

 

Mentes Mihály

(1891, Sopron – 1960, Győr)

 

I. Élete:

A Hanság szélén, Süttörön (Eszterháza, a mai Fertőd része) született 1891. május 25-én 12 gyermekes családban. Középiskoláit a győri bencés gimnáziumban végezte, a teológiát pedig Budapesten. Papi életét Győrben élte: volt lelkész, teológiatanár, székesegyházi kanonok. 1960. május 11-én halt meg.

            Versei több kötetben jelentek meg. Elsősorban a vallás, annak titkai ihlették, de sok versében felidézi szülőhelyét, a Fertő-tájat is. Elmélkedő hajlamú költészetét papi hivatása, hazafiúi érzelmei és szülőföldje természeti szépségei ihlették.

II. Művei:

1. Színre kerültek egyfelvonásosai: A Fertő tündérei, Szent Ágnes, Március 15. a Felvidéken 1920-ban…Ezek a drámái, drámai jelenetei részeivé váltak a magyar színjáték gazdagítására irányuló törekvéseknek, tudatosan kapcsolódva a liturgikus dráma és az iskolai színjáték hagyományaihoz.

2. Állandó törekvése, hogy igazságait közérthető formában fogalmazza meg. Legnagyobb sikerei, egyházi  énekek dalszövegei - közkeletűvé váltak. Az ő szövegével énekeljük a Hozsanna több énekét, ezek általában bánatos, mélabús hangulatúak. (pl: 10. sz. Mária, szűz virág, 13. sz. Mint forró sóhaj,

42. sz. Égi lakomára készüljünk hívek, 182. sz. Keserű gondok tépik szívünket)

Az édesanya dicsérete szólal meg a 185. számú  Mária szűzanya kezdetű énekben.

Legismertebb szövegei a 229. Kezdődik az ének az Úr fölségének…  és a 293. Isten, hazánkért térdelünk elődbe… kezdetűek. Ez utóbbiak 17. századi dallamokat mentettek meg a mai katolikus vallásgyakorlat számára.

3.         Első verseit még gimnazista korában a Zászlónk című folyóirat közölte, önálló kötetei 1920-tól jelentek meg. Ekkor (Trianon után) meghatározó élménye az ország megcsonkítása, ami neki - mint Sopron megye szülöttének - személyes megrázkódtatás is. Ez a motívum később is jelen van költészetében. Észreveszi a szociális igazságtalanságokat, a falusi szegénységet; hisz a végső igazságban, a kozmikus nagy rendben, hiszen Isten keze nyomát látja a Fertő és a dunántúli táj változatos színeiben.

Irodalmi munkássága elismeréseként a győri Kisfaludy Irodalmi Kör 1920-ban tagjai közé választotta, ennek titkára, majd társelnöke is lett 1942-től. 1928-tól néhány éven át pedig a Dunántúli Hírlap főszerkesztője.

Születése 100. évfordulóján emléktáblával, utcanévvel és alapítvány létesítésével emlékezett Süttör jeles fiára, a pap-költő Mentes Mihályra.

Verseskötetei közül a legismertebbek: Magyar bánat (1920), Fertő (1922), Muzsikál az erdő (1927), A lélek orgonái(1933), A remete éneke(1938) és napjainkban adták ki  a Magyar imádság című válogatott verseit tartalmazó kötetet.

 

4. Családját is megörökítette verseiben. Ezek a művek a szeretet és a tisztelet hangján szólalnak meg. Érződik bennük a nehéz fizikai munka tisztelete és a családi értékek megbecsülése:

            „Az én apám csak szegény parasztember

            De nagyurak előtt meg nem hajolt,

            Ám pórban, úrban egyformán becsülte,

            Ha jó szíve és tudománya volt.” (Apám)

 

            Az ő reménye, fájdalma, csüggedése,

            Hite, szerelme, kincse: a család…

            Nem adott sok-sok aranyat a hazának,

            Csak sok új hajtást, mint a néma fák.” – írta Anyám című versében.

5. A környezet, a táj ábrázolásában dominál a Fertő, hiszen ennek környékén született, nőtt fel – ezért is ábrázolja gyakran és sok szeretettel a tó élővilágát: a nádast, a madarakat és a hullámzó vizet. 

Esti szelek  című verse is a Fertőt és a falusi embert állítja a központba.

A mű keretes szerkezetű, a „nótás, friss esti szelek” pozitív hangulatú  jelzői érzékeltetik a forró nyárban végzett  nehéz paraszti munkában enyhülést adó szellő dicséretét.

De utal Sopronra is pl. a Búcsúzás a Fertőtől  című versében:

            „Isten veled hát, tornyos, büszke város.”

6. A  Trianon utáni  letargikus, gyászos hangulatot örökíti meg a Muzsikál az erdő című kötet több verse is: „ S megtelik lelkem minden gyásszal,

            Melytől a Fertő fekete,

            S melyet zokog Kárpátok, Erdély

            S a Bánát minden gyermeke.”  (Magyar bánat)

Az elcsatolt területek siratása szólal meg az alábbi sorokban is:

            Egyek vagyunk mind a sírásban,

            Szegény széttépett magyarok.”  (Magyar bánat)

Ez a csapás hasonló veszteséget okozott, mint a tatárjárás, törökdúlás:

…a sok komoly szép magyar parasztot

Hozná erre a magyar bánat,

Muhi-puszta után, Mohács után

Megsiratni a most veszendőt:

Kócsaggal, gémmel, vadrucával

S magyar nádakkal a Fertőt.”  - írja Magyar requiem a Fertőn című versében, amelyben a teljes reményvesztettség is megszólal:

„ A magyar szó meghalt a Fertőn

S a Fertő a magyarnak elveszett …”

 

Hasonló hangulatú verse a  Búcsúzás a Fertőtől című is.

A bevezetésben szomorúan, de már beletörődve búcsúzik a tájtól, az elvégzett munkától, a verejtékes munka gyümölcsétől. Minden kihalt, csendes, készül az ismeretlenre, a változásra.

„Bejárom halkan a néma vidéket.”

A 3. vsz. ad választ a feszültségre: „… mert labanc lesz, labanc a világ itt:”

A labanc szó használatával utal az itt élőkben már Rákóczi óta meglévő németellenességre, az akkor elveszített szabadságra, a bujdosók – és az itthon maradottak szomorú sorsára.

A 4-7. vsz. mégis a beletörődésről szól. Minden versszakot az isten veled – isten hozzád  szókapcsolattal kezd, így búcsúzik a természettől:” koszorús szép bércek,… sötét komor erdők”;

                                   a környezettől: „tornyos, büszke város! … falu, kicsi templom

                                   a tájtól: „síró szürke nádak … álmok, tavi-rózsák”

Búcsúzik mindattól, ami végleg elveszik. Az ellenállás, tiltakozás hiábavaló, hiszen : „ A kurucok már vonulnak keletre.”

A befejezésben a tehetetlenség, reménytelenség szólal meg ismét:

 „- Síró kurucot a labanc ne lásson –”

 

Ezzel a témával foglalkozik Az új határon című verse is.

A bevezetés felidézi a gyerekek játékát, amit nagyon komolyan vesznek – pedig csak játék, csak porba rajzolt vonal.

A főrészben már a felnőttek játékáról szól: „könnybe, vérbe megy itt a játék” ,  hiszen az országhatár elválasztja a rokonokat, testvéreket: „… a föld, mely  tegnap még hazám volt,

 ma nekem is – jaj – már külföld.”

A bejezésben reménykedik: „ Úgy-e, csak játék!” de a felnőtt már hiába tiltakozik:

 „Nem akarjuk, ezerszer nem akarjuk,

Hogy ez a játék valóság legyen.”

Erőteljesebb tiltakozás és határozott németellenesség nyilvánul meg a Kuruc ének  és az Üzen a Fertő című verseiben.

7. A Vigilia című folyóirat 1961. 5.száma közölte utolsó verseit, köztük az O beata Trinitas címűt, amelyet 68. születésnapjára írt. Ebben kifejezi már a túlvilág utáni vágyát. Megemlíti elhunyt szeretteit, szüleit testvéreit: „ Már hazamentek apám és anyám,

                        s kilenc testvérem (kicsinyek, nagyok)

                        megkopott kedves földi otthonunk

                        (hárman vagyunk csak) olyan elhagyott.

A Csak a hegy nagyobb  és a Húsz év után című verse is a mulandóságról, az emberi élet véges voltáról szól: „… a fák fülembe zúgják a mulandóságnak

Lefelé lejtő szörnyű ritmusát.”

 
Történelem
 
Nyelvtan
 
Irodalom
 
Német KAI
 
Német PIM
 
Szakmai
 
Felvételi
 

Egymillióan az internetadó ellen - Nemzeti összefogás az internetadó bevezetése ellen. Like-old facebook oldalunkat. - Egymillióan az internetadó ellen - Nemzeti összefogás az i    *****    Regisztrálj a szamlazz.hu-n és használj egy kiváló, naprakész számlázó szoftvert akár teljesen ingyen!    *****    ILYEN OLDALT MÉG NEM LÁTTÁL!!! NEM MERED MEGNÉZNI!!! :O ILYEN OLDALT MÉG NEM LÁTTÁL!!! NEM MERED MEGNÉZNI!!! :O HIHETETL    *****    http://littleblackfashion.blog.hu. Minden ami divat!    *****    ARROW OLICITY EGY RAJONGÓI OLDAL FELICITY&OLIVER KAPCSOLATÁRÓL ARROW OLICITY    *****    Térburkolat készítés - Kertépítés - Víz-, gáz- és központifûtés szerelés    *****    Tetõfedés - Kõmûves munkák - Festés - Burkolás - Villanyszerelés - Speciális tisztítás    *****    Dokumentummentés - Helyreállítás - Építés - Bontás - Felújítás - Házépítés - Lakásfelújítás - Generál kivitele    *****    Penészmentesítés - Épületszárítás - Palabontás - Szagtalanítás - Ózonkezelés - Fertõtlenítés - Könyvek tisztítása    *****    Mûszaki eszközök tisztítása - Gépek tisztítása - Koromeltávolítás - Kármentesítés - Tûzkár utáni takarítás - Ért&eac    *****    Tûzkármentesítés - Vízkármentesítés - Azbesztmentesítés - Ipari tisztítás - Bútorok tisztítása - Mûszaki eszközök tisztít&a    *****    {BLOG} - Elõre felnõtté válás útján, ami hót' ziher, hogy tele van buktatókkal - {BLOG}    *****    A tenyeremben a hullócsillagok, mint hunyorító durcás kismadár*-eszmefuttatások egy gimnazista lány klaviatúrájából-KATT    *****    SZÍNHÁZ!!! Békés Pál: A nõi partõrség szeme láttára címû komédiája a Kispesti Vigadóban 2014. október 18-án 19 órakor!    *****    SZÍNHÁZ!!! Békés Pál: A nõi partõrség szeme láttára címû komédiája a Kispesti Vigadóban okt. 18-án 19 órakor!!!    *****    MERCEDES LAMBRE | a VIOLETTALudmila-ja | MERCEDES LAMBRE | a VIOLETTA Ludmila-ja | MERCEDES LAMBRE |    *****    Melyik a kakukktojás? Szombat 15:00-ig írd meg, és nyerj! Ha írásra vagy fotózásra adnád a fejed, nevezz a versenyekre!    *****    ~ Az álmok mindig azért jönnek, hogy elrendezzék a fejünkben azt a sok zûrzavart, amit a napi események okoztak... ~    *****    SZÍNHÁZ!!! Békés Pál: A nõi partõrség szeme láttára címû komédiája okt. 18-án, szombaton 19-kor a Kispesti Vigadóban!    *****    ÁLLATOSPORTÁL,ÁLLATOSPORTÁL,ÁLLATOSPORTÁL,ÁLLATOSPORTÁL,ÁLLATOSPORTÁL,ÁLLATOSPORTÁL,ÁLLATOSPORTÁL,ÁLLATOSPORTÁL,NÉZZ BE